2011. április 27., szerda

Szakdolgozat

Ismerik az ember fiát... bevittem. Nézik, nézik. Azt ugye tudom hogy a hivatkozás a forrásszövegre az a vonatkozó szakasz bemásolását jelenti? Mondom WTF? Azért van a CD-melléklet. Hát az úgy nem jó, mert be kell emelni a vonatkozó forrásszöveget, de ismernek, ezért még van rá egy napom. Mondom nekem arra se időm, se pénzem, se energiám. Hát akkor így nem tudják elfogadni. Mondom nem azért töltöttem ezzel az elmúlt egy hónapomat, hogy ki legyek baszva. Hát hogy így meg úgy, be kellett volna járni. Hát mondom egy hete voltam bent és akkor is a "hivatkozás" szó hangzott el, ami nem a több tucat oldal forrásszöveg értelmetlen bemásolását jelenti az én rendszeremben. De hogy így meg úgy. Ha kinyomtatom és odateszem a végében egy "bugyiba", az jó? Hááát, talán jó, inkább fehér papírboríték. Mondom oké, akkor azt a három fájlt beszerkesztem (lett negyven oldal). Felhívtam apámat, nincs-e bent a városban, de bent van, egy óra múlva a suli előtt. Addigra pont kész is lettem, kértem két kávét a büfében, kisétáltam. Egyiket odaadtam neki. Két kiló elég lesz? Hát, necces. Jóvan. Itt egy tizes, de akkor aggyál vissza belőle. Nem jössz inkább el? Hát, rohanok. Hova? Megyünk Bajnára kőért. Megyek veled ha megvársz. Na jó, a Krisztinán van egy fénymásolószalon, menjünk le.
CopyGeneral, mibensegíthetek? Szia, a CD fület át kéne ragasztani előre, a hátába egy borítékot, amibe befér 40 oldal. Hát, csak CopyGeneral feliratú van, de ott a papírírószer, ott adnak. Szerencsére megnéztük, hogy az X4-es boríték csupán 3 centivel nagyobb, mint az A4-es oldal, szóval esélytelen. Na, mi a fasz legyen... Hát, várjál, ez mechanikai. Azt meg tudjuk bontani és újrafűzni. Apámra nézek, nem lesz olcsó. Az 795 forint egy példányra. Apám bólint. Két perc múlva jön vissza a csaj, hogy sajnos nem elég vastag a sín, cserélni kell, plusz pénz. Apám: nem számít, legyen meg (ilyen sem volt még). Meglesz, bár a CD-tokot felesleges volt átragasztani, de szerencsére leragasztotta nekem egy szép fehér A4-el, így csak olyan, mintha odahánytak volna, de csak egy picit és eléggé szabályosat. Három pénz lett az egész, így az, hogy megbukjak a vizsgán csupán nyolc ezer forintba került.
Elmentünk kőért, visszajöttünk, Bajnáztunk egy kicsit, sétáltunk, dumáltunk, semmit-tettünk, hazafelé még kértem tőle (és kaptam!) egy ezrest (tegnap egy kicsit a mélyére nyúltam a tárcámnak ^^).
Hazafelé még még vettem egy deszkát. Akciós volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése