Vannak olyan állapotok, amikor hibázok. Azt hiszem ez az alap-állapot és innen lehet fejlődni.
Hibázni sokféleképpen lehet. Megtenni olyan dolgokat, amiket nem kellett volna. Nem megtenni olyan dolgokat, amiket kellett volna.
Az ember, ha elkövette a hibát, kérhet bocsánatot, ám, ha megbocsátást is nyer, a hiba elkövetettségén nem tud változtatni.
Olyan ez, mint egy régi seb.
A külső beforrott, ám a belsőben az ideg-, és izomrostok soha nem fognak tudni visszaállni úgy, ahogy voltak. A forradáspont mindig gyengébb és érzékenyebb marad, mint a többi rész.
Mégis; újra és újra, számolatlanul elkövetsz hibákat.
Kapsz egy új esélyt, újra elköveted. Ám egy idő után az esélyek elfogynak.
Meg kell tanulnod, hogy nincs mindig "még egy" esély.
Meg kell tanulnod a "késő" előtt tanulni.
Mindig későn tanulsz. Mindig az utolsó után. Hát most tanulj előtte.
A félelem csak azt jelzi, hogy van még, ami fontos.
Élj vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése