Móricz Zsigmond körtér, szakadó eső.
Néni, hetven körül, virágot árult egy sárga esernyő alatt. Odasétáltam hozzá és vettem egy csokorral, bár tudtam, hogy úgy sem viszem haza. Hatalmas, gyönyörű csokor volt, négyszáz forintot kért érte, adtam ötszázat, megköszöntem és elsétáltam.
Felszálltam a hatos villamosra, majd egy lány kezébe nyomtam - "Legyen szép napod" - továbbsétáltam.
Jól esett.
